A 11-es járatszámnak a ma ismert előtt is volt már egy élete. (Azt most éppen csak megemlítem, hogy már a szegedi városi buszközlekedés kezdetén, 1955-ben is volt egy - igaz csak néhány hetet megélt - vonal a Nagyállomástól a Nagykörúton, ami még a Felső Tisza partig járt.) 1966. július 1-től a Mars tér - Gyermekkórház (akkor Odessza, XIV. ép.) viszonylat viselte a 11-es számot. No, nem túl sokáig, mert az 1969. június 1-től érvényes menetrend már nem említi. Ám mégsem maradt Szeged túl sokáig 11-es járat nélkül, mert 1970. szeptember 1-jén "megszületett" a most elbúcsúzott járat, a Tarjánt a Nagyállomással összekötő 11-es. Érdekesség, hogy eredetileg a Baktói-csatornához 
tervezték közlekedtetni (aminek szintén volt már előzménye).

(Egy kis füstölgés következik ennél a pontnál, elnézést mindenkitől, akinek ez esetleg nem tetszik. Az előbb említett dátumból látható, hogy a 11-es még az átlapolt hálózat - a mai rendszer őse - születése előtti járat volt, vagyis jelenleg a legrégebbi szegedi buszjárat. A szomorú ebben az, hogy a Torony alatt ezzel senki sincs tisztában vagy nem érdekelt senkit. Az viszont még szomorúbb, hogy valószínűleg a Volánnál/DAKK-nál sincs senki, aki tudná ezt, vagy akit érdekelne. Ha lett volna ilyen ember, akkor a Nagyállomáshoz ma is a 11-es közlekedhetne, értelemszerűen a meghosszabbított útvonalon.)

Folytatva a történetet, nézzük ezt az új Tarjántelep - Mars tér - Személy pu. közötti 11-es viszonylatot. A régi tarjáni végállomás az Olajos utcánál volt, innen indult a másik két akkori tarjáni járat a 9-es és a 25-ös is. A 11-es útvonala a következő volt: Olajos u. - Csorba u. - Sólyom u. - Budapesti krt. - Szilléri sgt. - Nagykörút - Boldogasszony sgt. - Szt. Ferenc u. - Szeged pu. Megállói: Tarjántelep, Tarján 105. ép., Tarján víztorony, Csillag tér, Fecske u., Cipőgyár (Római krt.), II.ker. Tanács (Sándor u.), Zalka Máté Iskola (Berlini krt.), Postagarázs (Hétvezér u.), Marx (Mars) tér, Tolbuchin (Kálvária) sgt., Petőfi S. sgt., Bécsi krt., Személy pu. Kezdetben 15 perces menetidővel, félóránkénti indulással, napi 34 járatpárt teljesítve működött a 11-es, de az igények gyorsan nőttek. Újabb járművek beállításával 1971. április 5-től már egész nap 15 percenként járt. Ez így is maradt 1971. november 
6-ig. Másnap teljesen átalakult a szegedi buszhálózat.

1971. november 7. az átlapolt hálózat bevezetése, új járatok, új számozás, új végállomások. És ez az egész felfordulás egyetlen járatot nem érintett, a 11-est. Illetve a menetrendjét mégis, mert a korábbi 23 vonal helyett most 30-at kellett kiszolgálni ugyanazzal a járműparkkal. (A '70-es évek elején - sem - a belföldi igények kielégítése volt az Ikarus-gyár fő célkitűzése. Lásd Skoda-buszok beszerzése, mondjuk Szegedre még azokból sem jutott.) Szóval az egész napos 15 percezés az adott új helyzetben tarthatatlanná vált, így a 11-es az új menetrend szerint a következőképpen járt: 4.30-8.00 15 perc, 8.00-13.00 30 perc, 13.00-19.00 15 perc és 19.00-22.30 30 perc. Az utazási igények ennek ellenére - Tarjánnal együtt - nőttek. Mivel új busz nem volt, a javítások gyorsításával teremtettek több kocsit, így a 11-esen is sikerült annyit elérni, hogy 1973. február 4- től a vasárnapi 20 percezést egy plusz kocsival 15 percre csökkentették. Közben 1972. július 24-től használta a 11-es és a többi akkor arra közlekedő járat (10Y, 20, 21) a ma is ismert helyükön a Csillag téri megállókat. 

Ennél jóval nagyobb változás történt a 11-essel (és a többi akkori tarjáni járattal: 10, 10Y, M11, 12R), amikor 1973. augusztus 1-jén átadták a Víztorony téren a korszerű végállomást, s ezzel némiképp megrövidült a vonal, mivel az Olajos utcából ide került a végállomás. Az Olajos utcaiak persze szerették volna, ha a végállomásra érkezés előtt minden járat került volna egy kört eztán is a régi nyomvonalon, de ezt a Volán elutasította. Nem kellett sokat várni a következő nagy változásra sem. 1975. március 3-tól felújítás miatt lezárták a Boldogasszony sgt-at a Bécsi krt és a Szt. Ferenc u. között. Ekkortól került a 11-es nyomvonala a Szentháromság és Szt. Ferenc utcákba. Ezzel együtt az addigi Bécsi krt. nevű megálló is megszűnt, s helyette a ma is meglevő, az egykori Anna-presszó (jó gesztenyepüréjük volt) melletti mai Bécsi krt. megállóban és a Szt. Ferenc (akkor: Hámán Kató) u. nevű megállókban állt meg a 11-es. Ezzel ki is alakult és a hátralevő 40 évre állandósult a 11-es útvonala.

A korábban említett menetrendben azonban történtek változások ebben az időszakban is. Az 1972. október 1-től érvényes menetrend az első, amelyben a 11-es már új, sűrűbb menetrenddel szerepelt: a reggeli és a délutáni csúcsidőben 10 percenként, azon kívül 20 percenként közlekedett. Ez az állapot egy évtizedig maradt fenn. Az 1982- es menetrend váltástól csúcsidőben ismét csak 15 percenként közlekedett a 11-es (a csúcsidőn kívüli 20 percezés maradt). Lett is ebből nagy felzúdulás. A Volán azzal védte magát, hogy ezzel egy időben viszont elindította a 11- es "felezőidejében" ugyancsak 15 percenként közlekedő és a Mars térig a 11-essel párhuzamos 13-as járatot. Így tulajdonképpen a korábbi 10 perc helyett 7,5 percenként indult kocsi Tarjánból a Mars tér felé. Ez a 15/20 perces követés megint hosszú ideig, 1996. február 5-ig maradt fenn, amikortól a nagyarányú járatritkítások és megszüntetések "eredményeként" a 11-es állandó 20 perces követési idővel járt. Azonban ekkor a más útvonalra terelt 13-as pótlására kapott a 11-es egy 11A jelzésű betétjáratot a Mars térig. A 11-es lassú leépülésének kezdetét én erre a napra datálom. Ez a 11A néhány év múlva szép csendesen eltűnt. A 2000. szeptember 1-től érvényes menetrendben már nem szerepelt. Egyébként 1973-78. között volt már egy Tarján és a Kendergyári megálló között közlekedő betétjárata a vonalnak 11Y jelzéssel. Az említett 2000. szeptember 1-i menetrendváltás tovább ritkította a 11-est, mert akkortól a délutáni csúcs után már csak 30 percenként indultak a kocsik. És ez az állapot már megmaradt a járat megszűnéséig, csak az esti 30 percezés kezdete tolódott ide-oda illetve 2009. április 1-től a reggeli első indulást is csak 30 perc múlva követte a második, de aztán beállt a 20 percezés estig.
 
Ezzel le is zárhatnánk a történetet, ha nem lett volna a 2012-es év. Akkor ugyanis április 10-től sok-sok járatot érintő és nagyon sok utast bosszantó takarékossági intézkedéseket vezettek be az egész hálózaton. A 11-es ennek kapcsán ettől az időponttól hétvégi napokon csak Tarján és a Bartók tér között járt. Kell mondanom, hogy ezen is felhorgadt az utazóközönség? És hogy az emberek hallatták a hangjukat, ezúttal meglett az eredménye is. Még abban az évben (valaki írja be a pontos dátumot) visszaállt a 11-esen is a korábbi végpont hétvégén is, vagyis a Nagyállomás.

Az még talán említést érdemel, hogy a 11-es az első vonalak között volt, amelyen megjelentek a 200-as Ikarusok. 1977-ben pl. már biztosan csak 260-asok járták ezt a vonalat.

Zárásként elmondható, hogy ... Mi is? Olyan túl sok érdekesség nem történt ezzel a járattal, de szorgos hangyaként majdnem 46 évig szolgálta a város lakóit. Szerintem a tömegközlekedő szegediek agyába ez a járatszám - 11-es - "beégett". Most tehát - le kell írnom még egyszer - a város jelenleg legrégibb buszjáratát sikerült a döntés (valószínűleg nem tömegközlekedő) meghozóinak eltüntetni.

2015.08.28.
 
Hozzászólások

Szóljon hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail cím nem jelenik meg az oldalon
Hozzászólás:


Ingyenes honlapkészítő


Keresés

Üzenőfal



Új üzenet:
Név:

Üzenet:



Hírek



Szavazás



Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült. | Adatvédelmi tájékoztató