Ha igaz, akkor a Tisza Volán 28 év alatt 1974-2002. 159 db IK 260-ast állított üzembe a Szeged városi buszhálózatán. Ezek túlnyomó többsége a gyárból került forgalomba városunkban, de volt olyan kocsi, ami Hmvhely-ről került ide, volt olyan, ami az egykori NDK-ból, és volt, ami az SzKT-tól, sőt megfordult itt a híres sínautóbusz is. Néhány kocsi a szegedi szolgálata után került át Hmvhely-re. Külsejükben is változtak ezek a kocsik. az 1984-ig beszerzettek harmónika ajtóval érkeztek (85 db), a későbbiek bolygóajtóval (kivétel a 3 ex német kocsi és a 2 még forgalomba állt ex SzKT-s). 1978-tól már Volán-sárgán jöttek az új kocsik, de a korábbi 33 db még szürkén érkezett. Aztán a BOS-ok és a CCP-k voltak az első gyárilag kék-fehérek 1992-93-ban. Az utastér is változott. A '84-es beszerzésektől kezdve a DUD-okig bezárólag fekete kapaszkodó rudazattal jöttek, a korábbiak fehérrel, vagy a legelsők még festés nélkül. Szintén 1984-től voltak feketék az ajtók feletti műanyag burkolatok és jöttek a billenőkapcsolók, valamint a tolóajtós, fekete vezetőfülke-válaszfalak. A "budiajtósok" még színre voltak fújva. Emlékeim szerint ugyancsak a "84-es kocsikon voltak először lengőkapaszkodók. Változott az utastájékoztatás is. A '70-es évek kartonpapír táblái után jöttek a '80-as évek átvilágítható műanyag táblái, ehhez képest a '90-es évek visszaesése, az általam csak minimáltáblának nevezett és általában csak előre kibiggyesztett mütyűr. Aztán az évtized végére jött az ezeken a kocsikon ma is használatos EMKE-kijelző, végül 2007-től a meglevő kocsik végre korszerű audio-vizuális utastájékoztató rendszert kaptak - legalábbis az utastérben. A '80-as évek eleje-közepéig még a hangosbemondókat is használták a gkv-k a következő megálló bemondására. Változott a jegykezelés is a kocsikon. Először a vezetőnél volt egy kis forgatható tányérka jegyvételhez, majd '78-tól jött a szovjet PPD-jegykiadó automata, ennek kudarca után '82-től a hagyományos lyukasztó, először minden ajtónál, majd az elsőajtózás 1995-ös bevezetésétől csak elől hagytak egyet, jobb esetben kettőt, végül az EMKE-vel nagyjából egy időben a szeletelős HEFEJE-készülék. Aztán amikor a 2000-es évek elején a 2. ajtókkal szemben két ülés kivételével a 260-sokon is kialakították az álló vagy babakocsis részt, oda is felszereltek újra 1-1 hagyományos lyukasztót. És még lehetne sorolni a változtatásokat: ülések, világítótestek, burkolatok, ablakok, váltók, motorok, dízel/CNG, hidak, kipufogó elhelyezése, stb.
Az SzKV/SzKT ugyancsak üzemeltetett IK 260-asokat a városban, ezek voltak - nyilván nem csak nekem - a kékbuszok vagy tanácsikékek. Itt 1980-85. között 22 kocsiról beszélünk, amiknek a zöme használtan állt üzembe a BKV illetve az MKV járművei voltak eredetileg. De az SzKV is szerzett be néhány új buszt is. Ezek nem csk színükben tértek el volános társaiktól, hanem sok egyéb apróságban. Az oldalukon kívül és a vezetőfülke hátfalán belül is jól látható volt az azonosító számuk, más volt az ülésezésük, amennyiben az első ajtó mögött is dupla ülés volt a volános szimplával ellentétben. Kezdettől fogva nagyméretű fém/műanyag táblákkal jártak, amiknek a belső oldalán menetrendi információk voltak olvashatók. A '84-ben beszerzett 4 új kocsinál itt is megjelentek azok a jellegzetességek, ait a volános buszoknál már leírtam. Az SzKT a 260-asok zömét '96-ra selejtezte, s a '98-as Volán átvétel után már csak két busz maradt közülük még rövid időre forgalomban.
2014.03.04.
| Hozzászólások |
